Szeged pedagógia

Pedagógia Intézetet

Katolikus Pedagógia Intézetet

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Gelsey Vilmos Pedagógia Intézet

Pedagógia

Gelsey Vilmos Pedagógia Intézet

Gelsey Vilmos Pedagógia

„Aki ugyanis szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja…” (Lk 9,26)

Odaküldték hozzá tanítványaikat, a Heródes-pártiakkal együtt. Ezek így beszéltek: „Mester, tudjuk, hogy igazat mondasz, az Isten útját az igazsághoz híven tanítod, nem vagy tekintettel senki személyére, mert nem igazodol emberi tekintélyhez.” (Mt 22,16)

„A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg!” (Jak 1,22)

„Vigyázzatok, hogyan hallgatjátok. Mert akinek van, még kap hozzá, akinek pedig nincs, attól még azt is elveszik, amiről azt véli, hogy az övé.” (Lk 8,18)

"Isten szeretete abban nyilvánul meg bennünk, hogy Isten elküldte a világba egyszülött Fiát, hogy általa éljünk" (1 Jn 4,9)

„Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjetek, és megkapjátok!” (Jn 15,7)

„… s amit tőlem számos tanú jelenlétében hallottál, azt közöld megbízható emberekkel, akik alkalmasak rá, hogy másokat tanítsanak.” (2Tim 2,2)

„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik.” (Mt 4,4)

„Ég és föld elmúlik, de az én igéim el nem múlnak.” (Mt 24,35)

„Aki szeret engem, az megtartja tanításomat…” (Jn 14,23)

„Legyetek hálásak, Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen, s teljes bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Az Istennek énekeljetek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent énekeket.” (Kol 3,16)

„Ha az én tanításomat megtartották, a tieteket is megtartják.” (Jn 15,20)

„Azok az anyám és a testvéreim, akik hallgatják és tetté is váltják az Isten szavát.” (Lk 8,21)

„…aki megtartja tanítását, abban az Isten szeretete valóban tökéletes.” (1Jn 2,5)

„… mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, s nem úgy, mint az írástudók.” (Mt 7,29)

„…aki megtartja tanításomat, az nem ízleli meg a halált örökre.” (Jn 8,51)

Aktuális hírek

OECD PISA-felmérés: Németország problémája az oktatásban - A migrációs háttérű tanulók gyenge iskolai teljesítménye 2018-03-27

Az OECD PISA-felmérésének külön kiadása, mely a napokban jelent meg és a 15 éves tanulók iskolai teljesítményét vizsgálta, arra a következtetésre jutott, hogy Németországban a bevándorlói háttérrel rendelkező gyerekeknek gyakrabban van az az érzésük, hogy nem tartoznak ahhoz az iskolához, ahol tanulnak.

Kívülállónak érzik magukat. Lemaradásban vannak az olvasás, a természettudományos alapismeretek és a számolás terén, illetve nehezen boldogulnak a német nyelv elsajátításával is. Nincs jelentős különbség a kibocsátó országok tekintetében és abban sem, hogy első vagy második generációs bevándorlókról beszélünk.

 

Az oktatási szakértők szerint különösen fontos, hogy célzottan segítsék a gyerekeket nehézségeik leküzdésében. A tanulmány alapján a teljesítménybeli különbségek nincsenek összefüggésben a tanulók motivációjával.


Az iskolai osztályok az elmúlt évtizedekben erősen megváltoztak - a migrációs háttérrel rendelkezők a tanulók nagy részét teszik ki. Ennek a helyzetnek a nehézségeire mutatott rá ismét egy OECD-tanulmány.

 

 

Részletes beszámoló:


Hatalmas szakadék van a német szülők gyermekeinek és a migrációs háttérrel bíró szülők gyermekeinek iskolai teljesítménye között. S ez a szakadék nagyobb, mint más jól teljesítő –gazdag – OECD-tagállamban.


•    Az OECD-tanulmány szerint különösen az olvasás, a természettudományos alapismeretek és a számolás terén vannak lemaradásban a migrációs hátterű tanulók Németországban.
•    A 15 éves első generációs migránsok korcsoportjában 54%-uk ennek következtében gyenge eredményeket tud felmutatni. Például csak alapszinten tudnak számolni. Összehasonlításképpen: a nem migrációs háttérrel bíró tanulók esetében ez az arány 17%-tehát csaknem 37 százalékpont a különbség. Ez nemzetközi szinten is nagyon rossz érték: az OECD-országoknál a különbség átlagosan 24%.


Más országok, ahol az olló a migrációs és nem migrációs háttérrel rendelkező gyerekek között különösen széles, például: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország és Finnország.


Ezek az eredmények a német oktatási rendszer számára annál is riasztóbbak, mivel a migrációs hátterű gyerekek időközben jelentősen nagy csoportot alkotnak. 2015-ben, amikor az OECD-tanulmányhoz gyűjtötték az adatokat, a 15 éves tanulók 28%-ának volt migrációs háttere. Azóta arányuk tovább nőtt.


2015-ben ezeknek a fiataloknak a fele volt második generációs bevándorló: ők már itt születtek, azonban mindkét szülőjük külföldről érkezett Németországba. Alig bármely másik OECD-tagállamban képviselteti magát erősebben ez a csoport a migrációs háttérrel bíró tanulók körében. Sokkal kisebb volt az első generációs bevándorlók csoportja, akik külföldön születtek és ezt követően jöttek Németországba:  ők a migrációs háttérrel rendelkező tanulók 13%-át tették ki.


Azon tanulók száma, akiknek az egyik szülője külföldön született, a másik Németországban, közel egyharmadot tesz ki. Ugyanakkor összehasonlítva más országokkal ez az arány viszonylag alacsony. Ez is oka lehet, hogy Németország nemzetközi összehasonlításban viszonylag rosszul áll jelen felmérésben.


Eltérően számos más OECD-országtól a származási országok közötti különbségek alacsonyak. Ezt mutatja a nagyszámú csoportok összehasonlítása: a Törökországban született tanulók hasonló kockázati faktorral bírnak az alacsony iskolai teljesítményre, mint azok a tanulók, akik Lengyelországból érkeztek Németországba. Ugyanez vonatkozik a második generációs bevándorlókra Olaszországból és Törökországból – az ő eredményeik is összehasonlíthatók a PISA-felmérésben.


Az összehasonlítás egy ponton azonban megdöbbentően nagy eltérést mutatott: a lengyel gyökerekkel bíró tanulóknál. Azok a tanulók, akik itt születtek lengyel szülők gyermekeiként, az iskolában jobb teljesítményt mutatnak, mint német szülőkkel bíró társaik.


A migrációs hátterű gyerekek különösen rosszabb teljesítményének okait nehéz megtalálni, derült ki a tanulmányból. Egyes magyarázatokat azonban adnak a kutatók: részben magyarázatot ad erre a helyzetre a szülők alacsonyabb iskolai végzettsége és azok a gazdasági és társadalmi körülmények, amelyekben felnőnek.


A kutatók megpróbálták statisztikai módszerekkel összehasonlítani a migrációs és nem migrációs háttérrel rendelkező, de hasonló gazdasági körülmények között élő fiatalok teljesítményét. Az eredmény: a gazdasági körülmények hatása nélkül csökken a különbség a bevándorló és a Németországban született gyerekek között, de nem tűnik el. Ha figyelembe vesszük a szülők társadalmi hátterét, a migrációs hátterű tanulók között a gyengébb teljesítménnyel bírók aránya még mindig jelentősen magasabb, mint a külföldi gyökerekkel nem bíró tanulók körében.


A gazdasági körülmények tehát szerepet játszanak, a különbségeket azonban csak részben tudják megmagyarázni. Más országokban a szülői ház gazdasági helyzete igen erősen befolyásolja a gyerekek iskolai teljesítményét: az USA-ban a hasonló gazdasági körülmények között élő migrációs és migrációs háttérrel nem rendelkező tanulók iskolai eredményei között statisztikailag nem releváns a különbség.


Egy másik faktor, amely a nagy teljesítménybeli különbségre magyarázatot adhat: a nyelvi nehézségek. Az első generációs bevándorlók 80%-a – tehát jelentős arányuk  – otthon nem beszél németül. Az OECD-átlag ezzel szemben 60%, ahol a családokban nem az iskolai oktatás nyelvén beszélnek. A második generáció esetében Németországban ez az arány 50%, az OECD-átlag 40%.


S az, hogy milyen nyelven beszélnek otthon, hatalmas hatással bír az iskolai teljesítményre, mutatott rá a tanulmány. Ha a bevándorlói háttérrel bíró gyerekek a családban németül beszélnek, csaknem az eredeti méretének a felére zsugorodott a teljesítménybeli különbség a migrációs és nem migrációs háttérrel bíró fiatalok között. (Megjegyzés: mivel az adatok ehhez a részaspektushoz nem állnak rendelkezésre minden résztvevő tanulótól, az értékek nem összehasonlíthatók az általános értékeléssel.)


Tekintettel az eredményekre az OECD azt követeli, hogy az iskolák és a tanárok az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a migrációs hátterű tanulókra: különösen fontos a nyelvi készségek nagyon korai értékelése.


Az oktatási szakértők szerint különösen fontos, hogy célzottan segítsék a gyerekeket nehézségeik leküzdésében, például több nyelvórával, iskolán kívüli tevékenységekkel, segítségnyújtás a házi feladat elkészítésében. Fontos emellett a szülők bevonása. Bár az kérdéses, hogy az iskolák és a tanárok rendelkeznek-e az ehhez szükséges képességekkel és kapacitásokkal.


A tanulók motivációjától azonban nem függnek a teljesítménybeli különbségek, állapították meg a kutatók. S noha első generációs fiatal bevándorlóknak inkább van olyan érzésük, hogy nem tartoznak ahhoz az iskolához ahová járnak és gyakrabban panaszkodnak az iskolához kötődő félelemről, mint a német szülők gyermekei, a tanulási hajlandóságuk ugyanakkor magas maradt: a megkérdezett 15 éves fiatalok jóval motiváltabbak az iskolában, mint azok a társaik, akik nem bírnak külföldi gyökerekkel.


A tanulmány itt érhető el:
http://www.oecd.org/berlin/publikationen/the-resilience-of-students-with-an-immigrant-background.htm



Dr. Györkös Péter
nagykövet